Pages

Fargo 2x01 - Waiting for Dutch


Mikor 2013-ban az FX berendelt egy sorozat a Fargo cínű film alapján, a kritikusok rögtön húzták a szájukat: "Már a televíziót is elérte a mozik kreatív válsága! Megint valami meglévőre támaszkodnak! Ráadásul pont az FX!" Önmagában egy izgalmas és tehetséges szereplőgárda sem garancia a sikerre, a Fargo végül végül mégis a tavalyi év egyik csúcspontja tudott lenni. Ezzel együtt a második évadra minden megváltozott, hiszen hirtelen azért lett nyomás Noah Hawley-n, hogy képes lesz-e másodszor a semmiből felhúzni egy a Coen testvérek stílusa előtt tisztelgő, de a saját lábán is vígan megálló bűnügyi történetet. Persze a második évad nem teljes reboot, univerzumon belül ugrunk vissza az időben, mikor Molly még csak 4 éves volt. Az édesapját Patrick Wilson alakítja, aki háborús veterán, tisztességes vidéki ember, olyan fajta aki komolyan veszi az esti mesét és dobozból issza a tejet. A felesége, Betsy rákos, úgyhogy attól félek, Cristin Milioti megint egy túl korán meghaló anyukát alakít. Lou az apósával nyomoz együtt, ők lesznek majd a rendes emberek az évadban, akik a véres és abszurd helyzetekben igyekeznek majd megőrizni a tiszta lelkiismeretüket. 

A család és annak széthullása az első epizód alapján egész évadot meghatározó témának tűnik. Lou előbb-utóbb magára fog maradni, de egyelőre igyekszik homokba dugni a fejét a témával kapcsolatban, de várhatóan előbb utóbb ez a bomba felrobban.  Solversonékon kívül Gerhardték a másik família, akikkel megismerkedünk. Az ő széthullásuk elemi erővel indul el az epizódban. Rye, a legkisebb fiú, akiről nyilvánvaló, hogy egyik tulajdonsága sem vértezi fel arra, hogy gengszter legyen, az epizód végére meghal, szegény édesapja ugyanígy jár, aki évtizedes maffiatevékenység után, békésen stroke-ban huny el. A három Gerhardt testvér lehetőséget adna némi Lear királyos belső csetepatéra, de az epizód első 10 percében kiderül, hogy a Jeffrey Donovan által alakított Dodd az egyetlen, akinek van esélye kezébe venni a piszkos ügyeket, a két másik fivér teljesen alkalmatlan. De pusztán a színészválasztásból azt gondolom, hogy néhai Otto üzletét a felesége Floyd fogja átvenni.

A készítőkre nem kell rögtön rásütni, hogy "feminista", csak azért, mert egy terhes női rendőr volt az egyetlen makulátlan emberi lény az első évadban, a férfiak pedig mind* (*Lou kivételelével) korruptak/őrültek/gyávák voltak, de azt hiszem ebből a szellemiségből a második évadra is maradt valami. Plusz nem véletlenül sepri le az asztalról az epizód végén prezentáló maffiózó (Brad Garrett) Floyd potenciális hatalomátvételét az asztalról, azzal az indokkkal, hogy lány. Ezek a dolgok szerintem összefüggenek. Tehát Gerhardték elég nagy szarban vannak, az öregnek és a legkisebb fiúnak annyi és még egy idegen maffia csoport is az üzletükre pályázik.

A harmadik család, aki szarba kerül a gofrizósban történt események miatt az a Blomquist. Peggy (Kirsten Dunst) és Ed (Jesse Plemons) ránézésre az amerikai álom észak-dakotai manifesztációja. A feleség fodrász, a férj hentes, már csak a gyerekek hiányoznak a tökéletes boldogsághoz. Viszonylag hamar nyilvánvaló lesz, hogy Peggy és Ed nem ugyanúgy gondolnak a kapcsolatukra. Valószínűleg a kor társadalmi berendezkedése miatt nem kerül szóba a válás, de elég árulkodó, ahogy Peggy arról beszél, hogy szeretné elengedni a saját rossz szokásait és jobb emberré válni. Első nézésre még nem tűnik fel, de Kirsten Dunst remekül hozza a karaktert, aki igyekszik elnyomni az őt ért stresszt, ahogy csak tudja és homokba dugni a fejét, hátha a férje nem veszi észre, hogy mi történt az autóval valójában.

Pechjére Rye nemcsak a késszúrásba, de a gázolásba sem halt bele, így még Ednek meg kell vele küzdeni mielőtt végleg kilehelné a lelkét. Ez a jelenet egyébként több jellegzetességet is összefoglal a sorozatból. A gonosz nagyon nehezen leheli ki a lelkét, emlékezzünk csak Malvóra az első évadból. De a gofrizósnál történő mészárlás során is, csak a szegény pincérfiú hal bele rögtön a lövésbe, a bírónő és a pincérlány is összeszedi minden maradék erejét utoljára, de végül nem tudnak a legkisebb Gerhardt fiún felülkerekedni. Azt nem vártam, hogy az első évadban emlegetett Sioux Falls mészárlás rögtön az első epizódban megtörténik, de a hangulat az első pillanattól olyan az epizódban, hogy itt sok ember fog indokolatlan halált halni. Ezek után pedig valamennyire számít is az ember a tragédiára. A sorozat egyik legnagyobb erénye a számomra, hogy a Cohen testvérek stíluából sikerült azt átvennni, hogy a gyilkosságok és egyéb szörnyűségek, távolabbinak tűnjenek. Az emberek hullanak, mint a legyek, ez műfaji sajátosság, az Éhezők viadalánál sem lepődik meg senki ha dörren az ágyú.

A sorozat kezdő képsorai szintén rengeteg hullát mutatnak nekünk, de az talán azt segíti elő, hogy ne sokkoljon minket a tragédia, hogy valójában senki sem sérült meg, ez csak az igaz történet pontos visszaadása miatt szükséges, hiszen egy filmet látunk, takarót kérő statisztákkal. Ezzel pedig el is érkeztünk a másik ponthoz, amivel a Fargo olyan könnyen emelkedik ki a jelenlegi zsúfolt mezőnyből. Ez pedig a stílus, amit bár tény, hogy egy film, illetve annak, nagyszerű alkotói ihlettek, mégsem tűnik nyúlásnak, vagy tisztelgésnek. A sorozat nagyon is jellegzetes képi világgal rendelkezik, amit rögtön az elején, az osztott képernyőkkel megmutat. Később ez eltűnik, majd a rész vége felé újra előkerül. 



Ezen kívül, mikor a Soulverson családot ismerjük meg, és látjuk az egyik szobában a kis Mollynak mesét olvasó Lou-t, a szomszéd szobában pedig Betsy-t. Ez nagyszerű, mert visszautal az osztott képernyőre, másrészt még azt is elővetítheti, hogy Betsy hamarosan kikerül az életükből és csak ők ketten maradnak. De nem akarom a halál motívumot túltolni. Dehogynem! Nézzétek rá a képre. Az egyik pillanatban látjuk a jelenlegi családot egy klassz estén, apu olvas, anyu ruhákat pakol el, majd anyunak ki kell sétálnia a képből. Elővetítés, hogy ez a tökéletes családi kép hamarosan megtörik. Ez pedig az epizód alaptémája, amit itt a sorozat képileg is megjelenít. (Tökéletesből tökéletlen.)

Szintén a Coen testvérektől eredeztethető ez a horror-thriller beütés, ami például akkor csíphető nyakon, mikor a bírónő hirtelen feltámad és kés szúrt Rye hátába, vagy mikor Rye megjelenik Blomquisték garázsában. Nincs túlhasználva, de abban a néhány pillanatban remekül működik. Az epizód nagyrészében úszunk a vidéki nyugiban. Néha talán már túlzásba is viszik ezt, például a kamionos, aki felfedezte a gofrisnál a mészárlást pontosan olyan volt, mint a naív vidéki kétkezi munkás prototípusa, akiből még nem tűnt az emberi tisztesség. De abban a helyzetben mégis furán jött ki, mégha ő jót is akart. A kiérkező Lou és Hank egyáltalán nem rettennek meg a vérfürdőtől, ez valószínűleg a katonai múltjuknak köszönhető. (Elsőre nekem nem volt egyértelmű, hogy egy vidéki város mezei rendőrei miért vannak ennyire hozzászokva az erőszakos halálhoz, aztán eszembe jutott Lou múltja.) 

A bírónő bibliai idézetével azt hiszem a sorozat aláhúzta, hogy bár lesznek összekacsintások az első évaddal, azért ne ugyanarra számítsunk új köntösben. Mindenesetre a Blomquist család engem Lesterre emlékeztet az első évadból, kíváncsian várom, hogyan csavarják majd tovább a történetüket. A klasszikus drámai megoldás náluk érhető tetten a legjobban: Peggy hozott egy tragikus döntést mikor továbbhajtott a gofristól és onnantól kezdve belekerültek egy negatív spirálba, aminek nem hiszem, hogy jó vége lehet. Szegény Edet pedig belerántották ebbe az egészbe, onnantól kezdve, hogy Rye előkerült nem igazán volt választása, miután pedig megtörtént a gyilkosság nem szál szembe a feleségével és fesjest ugyanabba a spirálba. Peggy újrakezdésre vágyott, hát most kénytelen lesz újrakezdeni és úgy élni az életét, mintha mi sem történt volna. Átélni valószínűleg szörnyű lesz, de én már alig várom, hogy láthassam. 

Egyéb felfedezések:

  • A sorozatban fontos szerepet tölt majd be Ronald Reagan, a cím is arra utal, hogy rá várunk. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a kezdőjelenet időszála hogyan fog kapcsolódni minden máshoz.
  • A halálokat egyébként a véletlen is összekötni, mert a bírónőhöz nyilván véletlenül került az ügy, ahogy az is elég random, hogy pont ebbe a gofrisba tért be és ott pont ők ketten voltak műszakban. Peggy szintén rosszkor járt arra.
  • Még valami földönkívüli szálat is behoznak a készítők? Rye furcsa repülő tárgyat látott, mielőtt elcsapták volna. Ez csak a WTF érzés miatt került oda, vagy komolyan foglalkozik majd az évad idegen lényekkel?
  • Nick Offerman szerepe remélhetőleg nem csak meta kommentárból fog állni, mindenesetre a nézők közül mindenki tudta, hogy igaza van, mikor arról beszélt, hogy a gyilkosság szálai még messzire vezetnek, ugye?
  • Mikor Ed hazaérkezett és fogalma sem volt róla, hogy miért vannak a székeken újságok, az zseniális felvezetése volt annak, hogy ne csak Kirsten Dunst viselkedése legyen az egyetlen, ami fura a jelenetben. Az újságok rendezésébe valószínűleg akkor fogott bele, miután hazaérkezett, de nem ért a végére, így a férjének egy magasabb széken kell ülnie, ami remekül érzékelteti, hogy valami nem oké, de mégsem tudunk egyből rámutatni.
  • Viszonylag ritkán szoktam azt érezni, hogy egy epizód felépítésén egyszerűen tudnék javítani, de első nézésre azt éreztem, hogy a gofris gyilkosság nagyobbat ütött volna, ha előbb látjuk a helyszínt, mintsem azt, hogy mi történt valójában. Ilyen komplex helyzeteknél jobb a tuatlanságból kiindulni, de úgy érzem az évadban fontos lesz, hogy a nézők az egyetlenek, akik a helyzet minden dimenziójával tisztában vannak.

Gabor Foldi

Phasellus facilisis convallis metus, ut imperdiet augue auctor nec. Duis at velit id augue lobortis porta. Sed varius, enim accumsan aliquam tincidunt, tortor urna vulputate quam, eget finibus urna est in augue.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése